Figyelmes olvasók észrevehették, hogy nem írtam blogot egy ideje. Ez azért volt, mert ki kellett mennem az állomásra, kedden porszívóztam, meg kellett locsoljam a virágot, meg voltam a postán, mert be kellett fizetni a csekket, és nagy volt a sor, a múltkor meg a metrón jutott eszembe, hogy otthonhagytam a belépőkártyát a céghez, és vissza kellett mennem, ráadásul ülőhely se volt, ezért nem tudtam aludni, a cégnél kellett, meg a mosás, jó hogy mondom, mert elfogyott a mosópor, aztán a hetet nagyjából todo listák írogatásával, és hasznosnak tűnő modulok keresésével töltöttem a www.netvibes.com-on (Sudoku modul, ugráló pókocskás eyecandy modul, mmm..), nem beszélve arról, hogy szerdán meg kellett igyak egy pár sört a Milossal, mert elmegy, ajándékot meg még nem is vettem neki, pedig kéne, mert még nem jártam Barcelonában, ahol ő lakik. Alternatív magyarázat: lusta voltam.
Igazából rájöttem, hogy a blog alapján az derül ki, hogy csak eszem és karatézom. Csak éppen mást nehéz leírni. Most is csak az jut eszembe, hogy a japik zölden eszik a banánt, ezért ami olyan mint nálunk, az már romlottnak számít, és negyedannyiba kerül. Vagyis nagyjából annyi mint otthon. Csináltam egy listát "Kaja, ami mindjárt megromlik" címmel, elképesztő geek, de hasznos.
Az is szerencsés még, hogy itt társadalmilag elfogadott pacalt enni, meg vékonybelet, ami finom étel. Ugyanis Milosékkal egy yakiniku étteremben voltunk, ami azt jelenti hogy sült hús, csak a japánok valamiért így mondják, és megkóstolhattuk az előbb említett csemegéket. A hely izakaya jellegű volt, ami gyakorlatilag a legnagyobb japán találmány, kombinálja a patinás éttermet (sok finom étel, kellemes környezet) és a sarki késdobálót (sok sör és italok, üvöltözés engedélyezett) Kell ennél jobb? Há! Aki gyanútlanul rávágta kapásból, hogy nem, esetleg elkúrjantotta magát a monitor előtt, hogy "Nem, András, ennél nincsen jobb, igazad van! Evésivás, hőőőj!" Annak elárulom, hogy itt bizony van még ennél is jobb, mégpedig az image klubok, amik izakayák ÉS a felszolgálók iskoláslánynak, növérkének, cselédlánynak, vagy egyéb provokatív, potenciálisan fétisizmushoz kapcsolható ruhákba öltözött lányok! Na most lehet örülni! Evésivásiskoláslányok, hőőőj! Nem véletlen az a mondás, hogy "Örül, mint a perverz Tokióban". Érdekes a hozzáállásuk a japán embereknek a szexhez úgy általában. Egyrészt mert a metrón többet reklámozzák a különböző szexuláis szolgáltatásokat, mint a Nintendo Wii-t, sőt az utcán a folyamatosan reklámokat zúdító hatalmas képernyőkön is minden második valami szexhirdetés. Mindemellett a szexújságban tilos a nemi szerv (Valaki mondta azt a hasonlatot, hogy a szex úgy viszonyul a szexújsághoz, mint a fagyizás a fagyival telt befőttesüveg nyalogatásához. Na hát itt még a befőttesüveg is üres.) Ennek ellenére nem kell félteni a japánokat, a frappáns manga művészek (azt hiszem ez az egyetlen kreatív szakma japánban) mindenféle szörnyetegcsápokkal ruházzák fel a hentai mangákban a iskoláslányt megerőszakoló...ööö...entitást, azt ugyanis nem kell kikockázni. Most igazából hazudtam, mert a tentacle rape elég ősi művészeti elem Japánban, de viccesebb azt hinni, hogy csak az utóbbi években ferdültek el ennyire. A szexuális szolgáltatások is elég széles körűek, kezdve az említett image klubboktól (csak nézni szabad) a tapibárokon keresztül (párezer yenért ölödbe ugrik egy meztelen lányka, aztán fél óráig lehet gyömöszölni) egészen a gésákig (meg lehet hallgatni ahogy játszik szamiszenen). Vannak még ilyen hosztesz bárok is, ahol művelt és szép lányokkal lehet beszélgetni pénzért, ami elég meredek nekünk, mert az oké, hogy pénzért lehet venni magadnak dugást, de hogy úgy általában beszélgetést is, az azért durva. Mellesleg a japán emberek átlag hetente egyszer élnek házas életet (ebbe szerintem beletartozik a beszélgetés is:) ) Igaz is, hogy szűkek a lakások, és papírvékonyak a falak a szobák között (by definition, mivel konkrétan papírból vannak) ezért nincs lehetőség otthon szeretkezni a gyerekek (vagy konkrétan a feleség) miatt, de (de!) megint nem kell féltsük a japánokat, mivel rengeteg rabu hoteru vagyis love hotel van Tokióban, ahol párezer yenért "pihenhetnek" (éértitek, idézőjelbe'! kac-kac-stik-stik ;-) *) 2-3 órát. Na és még nem is mondtam a használtbugyi automatát, és hasonlókat...Beteg hely ez...Jó lenne valami átfogóbb elemzést írni, de arra sosincs időm, mert szabadidőmben fölösleges dolgokat kell csinálnom. Belső kényszer, nem tehetek róla.
* Értitek, mert valójában dugnak, ez ilyen vicc volt :DDDDDD Idézőjelesvicc :DDDDDD
2006. december 15., péntek
Szex, meg minden
Bejegyezte: Andras Csibi dátum: 15:21
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Szia Andris! Kovács Béla vagyok.Szolnokról. Szeretnék japánban is kürtős kalácsot készíteni.Valamint tetszenek a japán lányok és amiket olvasok japánról és ezek is vonz. Máshoz viszont nem nagyon értek. Kint vagy még japánban. Mit szólnál hozzá ha felvenénk a papcsolatott. az egyik honlapom cime www.kurtoskalacshungary.hu
It's hard to come by well-informed people on this subject, however, you sound like you know what you're talking about!
Thanks
Here is my site - backup client server
Hi to all, because I am really eager of reading this website's post to be updated daily. It includes nice data.
Feel free to visit my website :: hotel escort
Megjegyzés küldése