Joghurt csináló gép, na, hogy értse aki nem geek.
Lehet, hogy nem fognak annyian sorban állni, mint a Wii-ért, de azért nekem tetszik. Beöntöd a tejet, vársz egy napot, és hip-hop, máris kész a finom, természetes joghurt. Bocimintás. Komolyan, kell ennél több, hogy megvegyél egy terméket?
[via TOKYOMANGO]
(A Toshiba sajtóközleményét itt olvashatjátok.)
A Toshiba egyébként a profiljuk szempontjából egy nagyon furcsa cég. Az első igazán sikeres termékük egy speciális rizsfőző-kukta volt, még a múlt század elején. Manapság a félvezetőiparban nyomulnak olyan faszán, hogy képesek eltartani egy olyan haszontalan részleget is, mint a Multimédia labor, ahol dolgozom. Egyébként minden szart gyártanak. Mindent amiben van áram, komolyan. Nem tudom, hogy csinálják, én biztosan nem venném meg egy terméküket se, azt mondanám, hogy “heló most akkor mit gyártotok, joghurt rohasztó gépet, tranzisztort, mozgólépcsőt vagy számítógépet? szerintem találjátok ki, ja aha és ráadásul ezek mellett még beszédfelismerést is kutattok, meg asszem most fuccsolt be a HD-DVD szabványotok, hát nem tudom, apáim, értetek ti egyáltalán valamihez?”
Csak viccelek, viccelek. Persze valami igazság mindig van az ilyen viccekben. Egy egész tanulmányt lehetne írni azokról a cégekről, akik startupként, egy konkrét kis területre fókuszálva hatalmas sikert értek el, hogy aztán ötvenezer embert foglalkoztató mamut-cégként belebukjanak valami újdonságba, amibe hűbelebalázsként hozzáfogtak.
Meg persze ott van a kaktusz-effektus is, vagyis hogy az, amelyik jól startol, és több vízhez jut a fejlődése kezdetén, az jobban tud terjeszkedni, aminek hatására még több vízhez jut stb., hogy végül a saját elképesztő súlya alatt roskadjon össze. Olyan hatalmasra nő, hogy a saját felépítése, struktúrája nem tudja támogatni, fenntartani a további fejlődést, növekedést egy bizonyos határon túl, vagy pedig egyszerűen a tehetetlensége miatt képtelen alkalmazkodni, megfelelően reagálni a külső változásokra. Ezért fogunk mind meghalni ezen a Földön maholnap, ezért haltak ki a dinoszauruszok is -- olyan közhelyesen, hogy szégyelem magam, hogy egyáltalán leírtam a teljesség kedvéért -- ezért bukott el minden létező birodalom, ahogy Amerika is hamarosan.
Ezek az analógiák, hasonlóságok valahogy úgy tetszenek nekem, talán az alapvetően holisztikus világképem miatt. Minden mindennel összefügg, mert minden egy, én te vagyok, te én, a semmi minden, és a minden semmi. A Taó valódi értelme meg egy szelet franciakrémes, miért ne, akár, hiszen ez is igaz! (Idióta Zen buddhizmus, basszus :-) )
Egyébként ez olyan hatalmas és bonyolult téma, hogy igazából csak magamnak írtam, mindmap helyett (nem találom a színeseket), hogy később gondolkozzak el rajta, nem is kellett volna elolvassátok. Csak ilyen értelmetlen, bármiféle háttérinformációt és forrásmegjelölést nélkülöző fotelfilozófálás, szellemi önkielégítés, ha úgy tetszik. Blogolás. Végsősoron a blogolás az.
Kit érdekel, nevessetek inkább egyet a joghurt gépezeten, meg azon, hogy én egy tejalvasztó berendezéseket gyártó cégnél dolgozom, azért írtam.
Csak viccelek, viccelek. Persze valami igazság mindig van az ilyen viccekben. Egy egész tanulmányt lehetne írni azokról a cégekről, akik startupként, egy konkrét kis területre fókuszálva hatalmas sikert értek el, hogy aztán ötvenezer embert foglalkoztató mamut-cégként belebukjanak valami újdonságba, amibe hűbelebalázsként hozzáfogtak.
Meg persze ott van a kaktusz-effektus is, vagyis hogy az, amelyik jól startol, és több vízhez jut a fejlődése kezdetén, az jobban tud terjeszkedni, aminek hatására még több vízhez jut stb., hogy végül a saját elképesztő súlya alatt roskadjon össze. Olyan hatalmasra nő, hogy a saját felépítése, struktúrája nem tudja támogatni, fenntartani a további fejlődést, növekedést egy bizonyos határon túl, vagy pedig egyszerűen a tehetetlensége miatt képtelen alkalmazkodni, megfelelően reagálni a külső változásokra. Ezért fogunk mind meghalni ezen a Földön maholnap, ezért haltak ki a dinoszauruszok is -- olyan közhelyesen, hogy szégyelem magam, hogy egyáltalán leírtam a teljesség kedvéért -- ezért bukott el minden létező birodalom, ahogy Amerika is hamarosan.
Ezek az analógiák, hasonlóságok valahogy úgy tetszenek nekem, talán az alapvetően holisztikus világképem miatt. Minden mindennel összefügg, mert minden egy, én te vagyok, te én, a semmi minden, és a minden semmi. A Taó valódi értelme meg egy szelet franciakrémes, miért ne, akár, hiszen ez is igaz! (Idióta Zen buddhizmus, basszus :-) )
Egyébként ez olyan hatalmas és bonyolult téma, hogy igazából csak magamnak írtam, mindmap helyett (nem találom a színeseket), hogy később gondolkozzak el rajta, nem is kellett volna elolvassátok. Csak ilyen értelmetlen, bármiféle háttérinformációt és forrásmegjelölést nélkülöző fotelfilozófálás, szellemi önkielégítés, ha úgy tetszik. Blogolás. Végsősoron a blogolás az.
Kit érdekel, nevessetek inkább egyet a joghurt gépezeten, meg azon, hogy én egy tejalvasztó berendezéseket gyártó cégnél dolgozom, azért írtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése