80/20

Jövő héten részt veszek egy búvártanfolyamon Okinawán, minek kapcsán meg kell tanuljak egy egész könyvet. Nagyrészt alap fizika és józan paraszti ész, nagyon érdekes, már tiszta izgatott vagyok. Vicces, hogy ennek ellenére nagyjából ugyanakkora hajlandóságot mutatok kézbe venni a könyvet, mint annak idején a Hálózatok és rendszerek jegyzetet szigorlat előtt. Keveset.

Erről eszembe jutott a tanulás-elmélet tudományos megközelítése, csak hogy ezen a héten is elkergessem a nem-geekeket a blogomról. Csak vicceltem, ugorjátok át a képleteket. Ha az sem érdekes, nézzétek meg a szupercukiság kölyöktigriseket a tumblelogomon.

Szóval a tanulás nagyjából az elektromossággal analóg. Az első dolog amit minden gyerek megtanul, amint először megpillantja a napvilágot az Ohm törvény, ami azt mondja ki, hogy egy vezetőn átfolyó áram arányos a rajta eső feszültséggel. Az arányossági tényező az R ellenállás, ami a vezetőre jellemző paraméter.

U / I = R

Minél nagyobb munkát végez a vezető két végére kötött forrás (minél nagyobb a feszültség a két vége között), annál gyorsabban szaladnak a töltések rajta (annál nagyobb az átfolyó áram).

Minél nagyobb munkát végzel a könyv elülső és hátsó borítója között, annál gyorsabb az információ áramlása.

Nagyjából duálisak a fogalmak:

• Q elektromos töltés

= elemi információ (pl egy szó, egy oldal, egy könyv, mindegy, valamilyen egység)

• U feszültség - egységnyi töltés mozgatásához szükséges munka

= egységnyi információ megtanulásához szükséges munka

• I áram - egy felületen időegység alatt áthaladó töltések száma (ie. a töltés idő szerinti deriváltja)

= időegység alatt megtanult elemi információ

• R ellenállás - a vezető ellenállása a töltések áramlásával szemben
  arányos az anyagra jellemző konstanssal és a vezető hosszával, fordítottan arányos a keresztmetszettel
  

= a tananyag ellenállása az információ kinyerésével szemben
arányos az anyagra jellemző WTF?? faktorral


De ez nem érdekes. Az érdekes az az, hogy a tananyag ellenállásától teljesen független a feszültség-idő görbe. Ez a kapcsolat szintén exponenciális, mint a múlt heti bejegyzésben az alsó görbe.

Általánosan igaz a 80/20-as szabály: egy feladat 80 százalékát a rendelkezésedre álló idő 20 százalékában végzed el. Ha 5 napod van megtanulni 40 tételt, akkor 4 nap alatt megtanulod az első 8 tételt, miközben töltődik a következő pálya GTA San Andreasban*, utolsó napon meg megtanulod a maradék 32 tételt egy 36 órás burst-ben. Igazam van? Nagyjából így van ez minden határidővel egyébként. Mindegy milyen hamar kezded, egy marginális problémával fogsz foglalkozni a projekt 80 százalékában. Na én ezért szeretek mindent az utolsó percre hagyni, rengeteg időt takarítok meg vele.

Miközben ezt írtam rákerestem a 80/20-as szabályra, mert ismerős volt, és kiderült hogy ezt már feltalálták, sőt, még tanultam is közgázból, ez a Pareto szabály. Hát a kurva élet. Az ember kitalál valamit, örül, hogy milyen okos, aztán kiderül hogy tanulta kb. 3 éve. Pareto szabály szerint, úgy tűnik.

Az eredeti 80/20-as szabályt igazából az egyenlőtlen vagyoneloszlás leírására találták ki, de innen nem olyan nehéz kiterjeszteni idő-menedzsmentre, szóval meg lennék lepve, ha mégis újat mondtam volna.

Holnap lesz az elméleti vizsgám. Este megtanulom a maradék három fejezetet, ami hátra van még (az ötből). Sok sikert a vizsgaidőszakhoz!

* vagy amíg zuhanyzik a csajod, bár ha ideáig eljutottál az olvasásban, úgy sejtem ez a szcenárió eléggé valószínűtlen. Kac-kac. **
** Kezdek olyan lenni, mint Scott Adams ezzel a ti-kockák-vagytok-de-én-nem hozzáállással. Gáz.